Százhárom gyógyfürdő

A Hargita-hegység környékén százhárom gyógyfürdõt tartanak nyilván. A nyilvántartás azonban még nem karbantartás: a százhárom gyógyfürdõ java része parlagon áll, a medencék deszkái elkorhadtak. A föld gyomrából feltörõ élet - a borvíz - elfolyik, anélkül, hogy szomjat oltana, vagy nyavalyákat gyógyítana. A borvizek gyógyító erejérõl legendák keringenek. Szinte minden csodatevõ fürdõ legendája pedig úgy kezdõdik, hogy "éppen arra jártak egy pásztor rühös kecskéi, belementek a földbõl feltörõ borvízbe és meggyógyultak". A kecskék gyógyulásának hírére az emberek is kúrálták magukat, vontatva nyavalyás testüket.

Kiszely István írja A magyar nép õstörténete címû munkájában: "Kecske" szavunk õsi eredetû és krónikásainktól tudjuk, hogy õseink hoztak is magukkal kecskét meg találtak is itt a Kárpát-medencében." Az antropológus szerint a kecske a szegény ember tehene volt, olyannyira, hogy "a XVIII. század végén törvénybe foglalták, hogy csak szegény ember tarthat kecskét és az, aki egészségileg rá van szorulva".

Azt is megjegyzi, hogy "mivel a kecske olyan növényeket is hasznosít, amelyek mások számára veszedelmesek (kutyatej, citromfû, zsálya, godirc, bürök stb.), a kecsketejben háromszor annyi a vastartalom, mint a tehénében". Bizonyára ezért is javallották a fürdõorvosok a kecsketejes borvizes ivókúrát.

A kecske a néphiedelemben is szerepet kap: éjjelente a rézf...úbaglyok kecske képében jelennek meg a források környékén.

Most nem kellenek kecske képében megjelenõ akármik a fürdõk - avagy feredõk - és borvízkutak környékének többségére: az arra tévedt látogató elijed a puszta látványtól. Fürdõink java része a nemtörõdömség, a magatehetetlenség megtestesítõje. Ezt kellett tapasztalják a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete által Málnásfürdõn szervezett riporttábor résztvevõi majdmindenik felkeresett környékbeli fürdõhelyen.

Málnásfürdõ évek óta parlagon áll: a források egy része elapadt, másokba édesvíz szivárgott, a mofetták zárva, csak néhanapján botorkál arra - általában utolsó útjára - egy-egy részeg, a patinás régi villákból néhányat lebontottak, másokat egyszerûen elhagytak, vagy Elõpatakról kiköltöztetett roma családokat költöztettek be érvényes bérleti szerzõdéssel. A fürdõtelep lakóinak elmondása szerint évek óta per tárgyát képezi a málnásfürdõi fürdõvállalat: állítólag megvásárolta a többségi részvénycsomagot egy vállalkozó, a fürdõt kezelõ állami cég pedig per útján kívánja meghiúsítani az adásvételt. Eközben vendégfogadás nem zajlik, a fürdõépület, a melegfürdõk, a szabadtéri fürdõ, a villák és szállodák az enyészeté lettek. Amit nem tesz tönkre a lassan, de biztosan munkálkodó idõ, azt elvégzik az arra tévedt rongálók.

- Évek óta nem fizetett ingatlanadót épületei után a sepsiszentgyörgyi székhelyû állami cég, így adó fejében az önkormányzat tulajdonába került a hajdani vendéglõ és klub épülete - mondja Gábor Géza, Málnás község alpolgármestere. - Egyébre azonban nem volt alkalmas, mint bontásra, hisz évek óta nem javították a tetõzetét, beesett az esõ, elkorhadtak a gerendák. Még a cserepeket sem merték leszedni a bontást végzõ szakemberek, annyira rossz állapotban volt az épület.

A községi elöljáró szerint közösségi házat, a polgármesteri hivatal számára egy ügyfélfogadó irodát, kulturális rendezvények, nagyobb összejövetelek rendezésére alkalmas termet képeznek ki majd az új épületben.

A borvízkutak környékén poshadt, mocsarasodó vizek bûzlenek, mûanyag palackok virítanak, a hajdani park elvadult sétányai mellett emberi ürülékbe léphet az óvatlan ember. Azt mondják, szerencsét hoz...

Málnásfürdõn nem mûködik majdnem semmi. Egyedül a Kovászna Gyöngye nevû ásványvíztöltöde, amely természetes szénsavat, ásványvizet és sós gyógyvizet palackoz. Brassó környéki magyar vállalkozók tulajdonában van immár két éve a kis üzem, mintegy száz-százhúsz alkalmazottnak biztosítva megélhetést. A hajdani híres Siculia gyógyvízbõl csak pár székelyföldi és brassói kereskedõ cég rendel. A Siculia nevet a Kovászna Gyöngye nevû ásványvízzel próbálják visszavinni a köztudatba. Korszerû gépsor tölti a palackokba a vizet, a szomszédos épületben viszont százötven éves berendezés palackozza a szénsavat.

A gyógyturizmust a rekreációs turizmus váltja fel lassan, a fürdõhelyen sorra épülnek a nyaralók. Ez viszont még édeskevés a fürdõtelep fellendítéséhez.

A Nádasfürdõ újjáélesztése akár sikertörténet is lehetne: civil szervezet kezdeményezésére, helyi adományokból és pályázatokon elnyert forrásokból, önkéntesek részvételével felépült a gyógyfürdõ.

Nagytusnádtól négy kilométerre délre, nem messze a Csíkszeredát Sepsiszentgyörggyel összekötõ országúttól található egy gyönyörû környezetvédelmi terület, Nádasfürdõ. Hajdanán Tusnádfürdõnek nevezték, de aztán ezzel a névvel a mai Tusnádfürdõt illették. Elsõ írásos említése az ezerhatszázas évekbõl való. Gyógyhatásáról legendák szólnak, így használták a fürdõt, míg el nem törpült jelentõsége az Alvégen felfedezett források mellett kialakult fürdõ miatt.

Nádasfürdõ nevét arról a borvizes lápról veszi, melynek közepén fekszik. A tõzegláp nagyon sok ritka növény élõhelye, köztük jégkorszakbeli maradványnövényeket is látni. A pazar növényzet nyújtotta látvány a gyönyörû panorámához társul: a fürdõ melletti magaslatról napsütéses idõben belátni az egész Alcsíki-medencét a Zsögödi-szorostól a Tusnádi-szorosig.

Tavaly augusztusban a Csíki Természetjáró és Természetvédõ Egyesület kalákát szervezett a Nádasfürdõ újjáépítése céljából. A programot a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány, Hollandia bukaresti nagykövetségének mezõgazdasági irodája, a helyi közbirtokosság és polgármesteri hivatal, valamint a budapesti Pagony és Axis vállalkozások támogatták. A munkát a kalákába érkezett hazai és külföldi diákok, valamint a falubeliek végezték: tanösvényt építettek, kiépítették a fürdõt és a zubogót, rendezték a Nádas és az Endes forrásokat, biovécét - árnyékszéket - emeltek és filegóriát - mások szerint filagóriát - készítettek a tûzõ napsütés elõl menekülni vágyóknak. Emellett táborhelyet képeztek ki.

Jánosi Csaba geológus, a Csíki Természetjáró és Természetvédõ Egyesület vezetõje sikeresnek tartja a fürdõfelújítást, megemlítve, hogy egy évvel korábban Csíklázárfalván hasonló körülmények között újították fel a Fortyogó-fürdõt. Mindkét fürdõrekonstrukció példázza, hogy közösségi összefogással nagy tetteket lehet véghezvinni - vallja Jánosi Csaba -, hozzáfûzve, hogy a hivatali gáncsoskodást, a sikerben való kétkedést is áthidalhatja a kellõ akarattal és szervezéssel végzett munka.

- A felújítás után a környékbeliek egyik kedvenc kirándulóhelye lett a Nádasfürdõ - mondja Rafain Zoltán, a helyi közbirtokosság vezetõje, megyei önkormányzati képviselõ. Beszél arról, hogy most is, akárcsak régen, többen jönnek a környékrõl a fürdõre, gyógyírt keresve különbözõ betegségeikre. Csodás gyógyulásokról is beszél, egy olyan szomszéd falusi bácsiról, aki végigpróbált már minden ajánlott klinikát és fürdõhelyet az országban. Tolókocsiban hozták és pár napi fürdõzés után a lábán hagyta el a Nádasfürdõt. Meggyógyult.

A fiatalember kezét alámeríti a jéghideg borvízbe, hogy lássuk: gyöngyszemekként rakodik rá a szénsav, mintegy burkot vonva köré. Amint vastagszik a buborék-burok, úgy melegszik át a testrész is a hideg vízben.

A szénsavas borvízfürdõk gyógyító ereje elsõsorban a vízbõl kicsapódó szénsavban rejlik - mondja dr. Váncsa Gábor. A tusnádfürdõi balneológus fõorvos hangsúlyozza, hogy a bõr felületével érintkezve könnyen felszívódik a vízbõl kicsapódó szénsav, bejut a szervezetbe, a vérkeringésbe, és a szervekben, a szövetekben fejti ki jótékony hatását. Azáltal, hogy kitágítja a perifériális ereket, megkönnyíti a szív munkáját.

A fõorvos elmondja, hogy a tusnádfürdõi borvizeket elsõsorban a vérkeringési rendszer bántalmainak kezelésére, poszttraumatikus állapot kezelésére, mozgásszervi betegségek, valamint neurózisok gyógyítására javallják. A kezelés sikeréhez jelentõs mértékben hozzájárul a borvizek gazdag szénsavtartalma mellett változatos ásványianyag-tartalmuk, illetve a rendkívüli klíma.

A tusnádfürdõi kezelõbázisban a gyógyfürdõk mellett más eljárásokat, kúrákat is ajánlanak a betegeknek: a fizikoterápia minden formáját, mechanoterápiát, hõterápiát, gyógytornát, no meg mofettázást és ivókúrákat.

- Az egy fürdõidény alatt kezelésre jelentkezõ betegek száma hétezerötszáz körül állandósult az utóbbi években - tájékoztat a fõorvos -, a nyolcvanas évek elején azonban tizenöt-tizenhétezer beteget fogadtunk egy szezon alatt.

Mint mondta, a külföldiek száma lecsökkent, a szakszervezeti kezelõjeggyel érkezõk száma is drasztikusan megcsappant, a fürdõvendégek zömét a nyugdíjasok adják. Mellettük elenyészõ a hétvégi kikapcsolódást keresõk körébõl gyógykezelésre jelentkezõk száma.

Váncsa doktor szerint a szolgáltatások változatosabbá tétele és minõségének javítása, kikapcsolódási, szórakozási lehetõségek biztosítása, sokszínûbb programok ajánlása több turistát vonzana a régen közkedvelt fürdõtelepre.

- Jobban ki kellene használni a kedvezõ adottságokat - fejezi ki meggyõzõdését a balneológus fõorvos -, még lennének lehetõségeink bõven.

A restitúciós folyamat lassúsága, a kárpótlásra vonatkozó hézagos törvénykezés miatt indított perek sokasága lassítja a tulajdonviszonyok rendezését. Tusnádfürdõn nagyon sok villa visszakerült a hajdani tulajdonos vagy örökösei birtokába, ezek közül párat példásan felújítottak. Szomszédságukban azonban olyan épületeket is látni, amelyek nagyon rossz állapotban vannak: tetõszerkezetük beszakadt, ablakaik hiányoznak. Amit nem rombolt le az idõ, azon segítettek a helybéliek vagy a turisták, tüzelõnek használták, mi mozdítható volt. Nem csoda, hisz nálunkfelé nagyon hosszúak a telek...

A romos épületek egy részének is van már régi-új tulajdonosa, sajnos, a tulajdonosoknak nincs pénzük a felújításra, rendbetételre. Ezért sok régi villán olvasni, hogy "De vânzare - Eladó".

- Jó volna, ha mielõbb gazdája lenne a régi, fél évszázaddal ezelõtt államosított épületeknek, mint ahogy jól körülhatárolható lenne a ma többségi állami tõkével mûködõ cégek tulajdonosi struktúrája - fejezte ki óhaját Zólya Zoltán, Tusnádfürdõ polgármestere. - A tulajdonviszonyok mielõbbi rendezése indíthatná el a fürdõ, általában a fürdõhelyek fejlõdését.

Példákat is sorolt fel, illetve mutatott jól mûködõ idegenforgalmi vállalkozásokról. Megannyinak gazdája van, aki saját üzleti haszna reményében azt keresi, hogy a vendég jól érezze magát, jövõre pedig barátaival, rokonaival és üzletfeleivel együtt visszatérjen. Hogy pénzét itt költse el.

Jelenleg az a baj a turizmussal is, mint a szarvasmarhatartással: a turista, akárcsak a fejõstehén, sokat sétál, de keveset tejel - mondta mintegy összegzésként Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Véleménye szerint olyan szolgáltatásokat, programokat kell nyújtani az idelátogatóknak, hogy minél több pénzt költsenek el tájainkon. Ehhez pedig nem elegendõ a borvizek legendás gyógyhatása, a fürdõk patinás múltja, az idelátogató koronás fõkrõl szóló elbeszélések garmadája.

Demeter János háromszéki megyei önkormányzati vezetõvel folytatott beszélgetésében a Hargita Megyei Tanács elnöke a két megye közötti együttmûködés lehetõségeirõl is szólt. Összefogással lehet nagy tetteket véghezvinni - mondta Jánosi Csaba, ezt hangsúlyozta a két politikus is.

Sok fürdõhöz kapcsolódik csodás gyógyulásokról szóló legenda: lepedõbe csavarva mártogatták a magatehetetlen beteget a medencébe, s az meggyógyult, saját lábán távozott. A Székelyföld nagy kincse lehetne a borvíz, az ásványvizekre épülõ idegenforgalom. Sajnos, nem használjuk ki kellõképpen. Kincseinken állunk, benne tocsogunk, s folyik ki a kezünk közül. Noha lepedõbe csavarva mártogatják az életmentõ vizekbe, gyógyturizmusunk csak azért nem jár mankóval - mert a mankót ellopták.