1. Természetes ásványvíz (a továbbiakban: ásványvíz), amely

a) természetesen vagy védelmi intézkedésekkel védett, felszín alatti vízadó rétegből származik,

b) eredeténél fogva tiszta,

c) az adott felhasználási formában mikrobiológiai és kémiai szempontból az emberi egészségre ártalmatlan,

d) összetétele, oldott szilárd ásványianyag-tartalma a víznyerő helyen - a természetes ingadozás határain belül - közel állandó, és

e) oldott összes ásványianyag-tartalma literenként legalább 1000 mg, vagy az oldott összes szilárd ásványianyag-tartalma 500-1000 mg/l között van és tartalmazza az alább felsorolt aktív biológiai anyagok valamelyikét

ea) külsőleg történő felhasználásban:

eb) belsőleg történő felhasználásban:

Nem tekinthető ásványvíznek a víz - abban az esetben sem, ha egyébként megfelelne az a)-e) pontokban foglalt követelményeknek -, ha

• közösségi ivóvízellátó hálózatról nyerik, vagy
• eltérő kémiai jellegű és összetételű vizek elegyítésével nyerik, vagy
• összetétele emberi beavatkozás során alakult ki (pl. bányavíz).

2. Az elismert ásványvíz elnevezés használatának engedélyezése szempontjából:

a) Külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásban elismert ásványvíz az a víz, amely megfelel az 1. pontban foglalt feltételeknek.

b) Belsőleg történő (ivási, palackozási, inhalálási célú) felhasználásban elismert ásványvíz az a víz, amely

ba) az 1. pontban foglalt feltételeknek megfelel, és

bb) biológiai vízigény teljes vagy részleges kielégítésére - előírásai szerint - korlátozás nélkül vagy korlátozással (fogyasztási előírások betartása mellett), alkalmas.

Korlátozás nélkül fogyasztható az az ásványvíz, amely az ásványi anyagokat emberi szervezet számára optimális vagy közel optimális koncentrációban tartalmazza, és így a biológiai vízigény teljes vagy részleges kielégítésére egyaránt alkalmas.

Korlátozással fogyasztható az az ásványvíz, amely ásványi anyagokat és/vagy biológiai aktív természetes anyagokat olyan mennyiségben tartalmaz, hogy annak fogyasztása kisebb mennyiségben előnyös, de nagyobb mennyiségben nem kívánatos lehet és ezért fogyasztását korlátozni szükséges.

3. ((Az utolsó mondat szövegét módosította: 17/2002. (IV. 12.) EüM r. 2. §.)) Belsőleg (ivásra, inhalálásra, palackozási célra) az az elismert ásványvíz használható fel,

a) amely az elnevezési engedélye szerint belsőleg történő felhasználásra alkalmas,

b) amelyet fizikai úton történő vas és/vagy mangántalanítás és/vagy gáztalanításon túl más kezelésnek nem vetettek alá,

c) amelyhez szén-dioxidon kívül semmilyen más anyagot nem adtak hozzá,

d) amely a víznyerőhelyről a palackozó üzembe zárt rendszerben (csővezetéken) úgy érkezik, hogy ez alatt nem veszít eredeti tulajdonságaiból (az esetleges gáztalanítás hatását kivéve) összetétele nem változik és mikrobiológiai szempontból nem szennyeződik.

Az elismert ásványvíz palackozására egyebekben az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

4. Az elismert ásványvíz külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásánál a fürdési hőmérséklet beállításakor és a vízkezelési technológiák megválasztásakor olyan eljárást kell alkalmazni, amelyek a víz biológiai aktív alkotórészeit a legkevésbé károsítja.

1. Gyógyvíz az olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van.

2. A gyógyvíz elnevezés használatának engedélyezése szempontjából

a) külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásban gyógyvíz az a víz, amely megfelel a külsőleg történő felhasználású ásványvíz követelményeinek, továbbá a természetes ásványi anyagok (kőzetek) vízzel történő kilúgozása során keletkező, oldott ásványianyag-tartalma, kémiai jellege állandó, egészségkárosító anyagokat nem tartalmaz,

b) belsőleg történő (ivási, palackozási, inhalálási célú) felhasználásban gyógyvíz az a víz, amely

ba) megfelel az ásványvíz követelményeinek, és

bb) fogyasztási előírások betartása mellett iható vagy inhalálásra alkalmas, és

bc) ilyen felhasználásban bizonyított gyógyhatása van.

3. A gyógyvíz fürdővízkénti felhasználásánál a fürdési hőmérséklet beállításánál és vízkezelési technológia megválasztásánál olyan eljárást kell alkalmazni, amely a víz biológiailag aktív alkotórészeit a legkevésbé károsítja.

4. Az elnevezési engedélye szerint belsőleg történő felhasználásra szolgáló gyógyvizet az alábbi eltérésekkel lehet az elismert ásványvizekre vonatkozó előírások szerint felhasználni, palackozni:

a) gasztroenterológiai orvosi szakvélemény alapján a címkén fel kell tüntetni a javallatokat, ellenjavallatokat és a fogyasztási előírásokat,

b) minden további eltérés csak a gyógyvíz elnevezési engedélyében meghatározott, az OGYFI által adott egyedi felmentés alapján lehetséges.

Általános adatok:

1. A víznyerőhely azonosító adatai

1.1 Megye

1.2 Település

1.3 Közelebbi helymegjelölés

1.4 Kút/forrás neve

1.5 Országos kútkataszteri száma

2. A fenntartó neve, címe

3. Az üzemeltető neve, címe

4. Vízjogi üzemeltetési engedély

4.1 Kiadó vízügyi igazgatóság

4.2 Az engedély száma, kelte

4.3 Módosítás(ok) száma, kelte

4.4 Védőterületet, védőidomot kijelölő határozat száma, kelte

5. A víz minősítésére vonatkozó kérelem

(elismert ásványvíz külsőleg, belsőleg történő felhasználásra)

6. A víz elnevezésére vonatkozó javaslat

A víznyerőhely műszaki adatai

1. A kútfúrás (forrásfoglalás) befejezésének időpontja (év)

2. Terepszintjének magassága

3. A terepszinthez viszonyított létesítéskori talpmélység

4. A víztermelésbe állított mélységköz

5. Nyugalmi vízszint ±m/terepszint

6. Átlagos üzemi vízszint ±m/terepszint

7. Üzemi vízhozam l/perc

8. Üzemi vízhőmérséklet

9. A víztermelésnél alkalmazott elsődleges vízkezelés módja

9.1 Gáztalanítás (CH₄, CO₂)

9.2 Vízkőképződés megelőzése

9.3 Vastalanítás, mangántalanítás

9.4 Egyéb

10. Vízjogi engedély szerinti víztermelés (m³/nap)

11. Tényleges víztermelés (m³/nap)

12. Vízhasznosítás megoszlása (m³/nap)

12.1 Gyógyfürdő intézményének vízellátása

12.2 Palackozás

12.3 Egyéb fürdők vízellátása

12.4 Ivóvízellátás

12.5 Egyéb

12.6 Nem hasznosul

Mellékletek (két példányban kell benyújtani):

1. Általános helyszínrajz (M=1:1000), amely feltünteti a minősítendő vizet adó víznyerőhelyet (kutat, forrást); annak a vízjogi üzemeltetési engedélyben vagy önálló védőterületi engedélyben kijelölt belső és külső védőövezeti határát; a külső védőövezeti határon belüli egyéb, kútkataszteri számmal jelölt víznyerőhelyeket és más létesítményeket (építményeket, szennyvízcsatorna nyomvonalát, szennyvíztisztító berendezést stb.).

2. A kútfej/forrásfoglalás műszaki rajza (M=1:50).

3. A minősítendő vizet adó víznyerőhely vízjogi üzemeltetési engedélyének, ennek hiányában a vízügyi igazgatóság előzetes hozzájárulásának másolata.

4. A víznyerőhely vízföldtani (hidrogeológiai) naplója.

4.1 A kútra vonatkozó általános tájékoztató, illetve azonosító adatok

4.2 A létesítés technológiájára vonatkozó információk

4.3 A létesítés során harántolt földtani rétegsor leírása

4.4 A létesítés közben esetleg elvégzett rétegpróbá(k) ismertetése

4.5 A kút végleges műszaki kialakításának dokumentálása

4.6 A végleges kútkiképzéshez tartozó vízszolgáltatási adatok, vízvisszatöltődési eredmények

4.7 A kútkiképzéshez tartozóan elvégzett mellékmunkák jellemzői

4.8 A végleges kiképzésű kút vízminősége

4.9 A kutat létesítő kivitelező adatai

4.10 A vízföldtani napló készítőjének cégszerű aláírása


Mellékletek:

1. Helyszínrajz a kút körzetének 4 km² területéről 1:25 000 méretarányban

2. Részletes helyszínrajz a kút körzetéről 1:1000 méretarányban

3. Vízhozam diagram

4. Áramlásmérés

5. Visszatöltődés mérési eredménye és visszatöltődési görbe

6. Gáz-víz viszony vizsgálata (rétegpróbáé is)

7. Vízvizsgálati eredmény (rétegpróbáé is)

8. Mélységi vízvizsgálati eredmény

9. Vízföldtani és műszaki szelvény

10. Geofizikai mérések diagramjai

11. Egyéb vizsgálati eredmények

12. Kivitelezés kezdete

13. Kivitelezés befejezése

14. Kivitelező neve és címe

15. Vezető fúrómester neve

16. Az összeállításért felelős személy neve

17. A vízföldtani napló kiállításának kelte

5. Ásványvíz vizsgálatra akkreditált laboratórium helyszíni és a törzskönyvezéshez szükséges teljes körű laboratóriumi vizsgálatának eredménye, mely a kérelem benyújtásától számított egy éven belül, a kút üzemszerű állapotában történt mintavétel alapján készült.

6. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézetének szakvéleménye a víznyerőhely állapotának közegészségügyi elbírálásáról, és a víz palackozási célú felhasználhatóságának közegészségügyi feltételeiről.